Tényői ádventi bazár

Tényőn a Szelence egyesület (aminek mi Péterrel alapító tagjai vagyunk) ádventi bazárt szervezett múlt hét szombatjára. Jöhetett bárki aki terményt, koszorút, maga által készített finomságot szeretett volna eladni és persze venni. Mivel behavaztunk ezért a kultúrba húzódtuk be ami bizony néha szűkösnek bizonyult. Volt forralt bor, tea, sütik, ádventi koszorúk, karácsonyfa díszek, csuhébábuk és díszek, használt ruhák és szinte új plüssjátékok, ékszerek, asztaldíszek és jó hangulat. Papírbéka 5 forintért volt kapható, só-liszt gyurmából angyalka 50 forint, az én gyerekeim csak szaladtak oda, hogy mire mennyi aprót kérnek és boldogan hozták a zsákmányt, tisztára mint a boltos játékban J. Szelence egyesület süteményt, teát és forralt bort árult, meglepően nagy sikerrel.

Készítettünk a falunak egy nagy ádventi koszorút is amit a templomkertbe helyeztünk el, már ég rajta az első gyertyaJ.

Muzsikás

2008 augusztusában hallgattuk a Bartók rádiót ( mi mást J) akkor hallottuk a hírt a Muzsikás együttesről, hogy „neves szakemberekből álló nemzetközi zsűri a Muzsikás együttesnek ítélte az idei, 2008-as WOMEX díjat…..A díjat eddig kilenc alkalommal ítélték oda, a Muzsikás személyében először kapja meg egy európai együttes. A Muzsikás szerint ez a díj nem csak őket, hanem az egész magyar népzenét is elismeri, amire méltán lehet büszke mindenki!”

Hamar Dániel az interjúban arról is beszélt, hogy járják az országot és „rendhagyó énekórát” tartanak bárhol ahova meghívják őket. Ezen felbuzdulva beszéltünk a helyi iskola igazgatónőjével, hogy vegye fel a Muzsikással a kapcsolatot. Máté Melinda ezt meg is tette és az együttes megígérte, hogy amint tudnak jönnek.

2010 április 26-án került sor az iskola tornacsarnokába az emlékezetes énekórára. Bárki bármit mond, hogy milyenek a mai gyerekek, ezek az emberek úgy megénekeltették a lázadó tiniket, hogy öröm volt nézni. Csujogatást tanítottak, bemutatták a hangszereket és lakodalmi hangulatot loptak az iskola falai közé. Csak kívánni tudom mindenkinek, hogy hasonló jóban legyen gyakran részünk, mert a zene öröm.

Nem csak komolyzene kedvelőknek

Férjem komolyzene rajongó, én a népzenét is nagyon szeretem. Néha keresgélünk a neten és találtam két olyan linket amit meg szeretnék veletek osztani. Az elsőnek annyi a története, hogy Péter kb. 10 évvel ezelőtt hallotta véletlenül munka közben David Gilmour-tól Nadír dalát a gyöngyhalászokból. Aki nem szereti a komolyzenét annak is ajánlom meghallgatásra mert valami teljesen más. Magával ragadó, szívfájdító…

A másodikra azért akadtunk rá, mert egy Liszt portré avatásán előadható művet kerestünk „king s singers”-es stílusban. Amit most ajánlok nektek az egy Kodály mű, ismertem és énekeltem is, csak nem tudtam, hogy ez Kodály... Ez is fantasztikus a maga műfajában. Hallgassátok, megéri!

Ha valaki ráakad a King s Singers–től Liszt feldolgozásra az jelezze nekünk, mert mi sajnos nem találtunkL.

Pápai Tárlat

    Második alkalommal volt szerencsénk részt venni a Pápai tárlat megnyitóján. Péter Pápai születésű, 19 éves koráig ott élt, Pápán végezte iskoláit és itt járt képzőművészeti körbe A. Tóth Sándorhoz.

. „Sok szép emlékem fűződik az Ő személyéhez. Nagy mesélő volt, nagyon felkészülten tudott a művészettörténeti kérdésekről beszélni. Egy alkalommal kirándulni voltunk a körrel Tihanyban. Az Apátság előtt elkezdett mesélni talán 20-an lehettünk alig telt el néhány perc már több mint 100 ember hallgatta. J „

Sajnos évek óta már csak a temetőbe mehetünk gyertyát gyújtani Péter Anyukájához, de a kapcsolat továbbra is megmaradt Pápával. ’90-es évek második felében Péter készített egy Jókai csempeportrét a Pápai Városi könyvtár részére, Hermann István felkérésére. 2 éve Ő említette az éppen akkor nyíló Pápai tárlatot. Ez a tárlat a pápai származású és kötődésű művészek évente megrendezett meghívásos tárlata. A tárlat színvonalát a Képzőművészeti Tanács és a zsűri garantálja.

 Az idei tárlatra 3 üvegmunkát és egy kerámia torzót vittünk, abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy a zsűri mind a négyet elfogadta és ebből kettőt a fő teremben helyeztek el.

   Ha tárlat nyitóra megyünk szinte mindig szoktunk egy kis finomsággal készülni. Ismerősi körben ez már hagyománnyá vált! Egy barátunk kiállításának megnyitójára nagy tálca perecet vittünk ( 2kg lisztből sütöttem), mivel őt folyamatosan szóval tartották, neki sajnos már nem jutottJ.

Pápára idén csokis kuglófot készítettem, ami indulás előtt 2 perccel lett kész, ezért csak a helyszínen szeleteltem fel, még langyosan elfogyott, igaz ebben a gyerekeink elég jól besegítettek.

Egy tárlat nyitó mindig jó alkalom, hogy kollégákkal, pályatársakkal, érdeklődőkkel beszélgessünk, anekdótázzunk a régi nagy mesterekről.

Ha további képeket szeretnél látni nézd meg itt.

Műhelylátogatáson a Kovács Margit iskola diákjai

A Kovács Margit iskolával már régóta megvan a kapcsolatunk. Péter festett oda egy nagyméretű csempeképet, amely Kovács Margitot ábrázolja a műtermében. Én pedig oda jártam szakközépbe. Ez azért érdekes mert hiába jártam oda évekig és láttam elég gyakran a Kovács Margit csempeképet nem tudtam ki készítette, úgy éltem meg mintha ez az iskolához, az épülethez hozzátartozó elem lenne, nem pedig egy művészi alkotás ami mögött egy ember áll. Már együtt éltünk mikor egyik éjszakai beszélgetésünk alkalmával Péter említette, hogy „tudod, az iskoládban a kép…” én meg néztem egy nagyot (!). Pár nappal később felkerekedtem, gravíroztattam egy kis táblát amin szerepel a készítő és adományozó neve ( Sándor József Péter ) valamint az évszám. Az még külön mosolygásra késztetett mikor az igazgatónővel az elhelyezésről beszéltem és nem nagyon akarta elhinni, hogy Péter a férjem lettJ ( Azért ehhez hozzátartozik, hogy Péternek korombeli fiai vannak ).

     Az egyik művész tanár Anita, felvette velünk a kapcsolatot, hogy szívesen kihozna a műhelyünkbe gyerekeket. Mi javasoltuk, ha már kijönnek Tényőre akkor tegyünk egy sétát és nézzünk meg más,itt lévő munkánkat is.
     Első utunk a Vadász betérő mellett vezetett, itt láthattak a gyerekek egy általunk festett szekkó-t amely egy játékos hangulatú szakácsot ábrázol.

     Az utca túl oldalán az Ady Endre iskola egyik ablakát néztük meg melyet mozaikok és rogyasztott üvegek díszítenek egy a Hundertwasser stílusára emlékeztető kompozícióban, amely egy Ady portrét és egy idézetet is tartalmaz. Anita férje Artúr a másik kísérő tanár közben fotókat is készített.

    Eljutottunk az óvodához, itt megnézhették a gyerekek a már említett „Kalákában a Kalákával” készített mesejelenetet.    

   A következő állomás a Nicolas panzió volt, ahol a konferencia teremben látható munkánkat nézték meg a gyerekek. A mennyezeti képen ősi kultúrák szimbólumait dolgoztuk fel, az oldalfalon pedig antik írástöredékek ábrázolása képez egy kompozíciót.
Ezután egy kellemes sétával eljutottunk a műhelyhez. Itt a gyerekek a munkákon kívül a perecet és a falusi hangulatot is megízlelhették. Kergették a macskáinkat, simogatták a törpenyuszikat, ismerkedtek Brúnó kutyával… csak ajánlani tudom a pedagógusoknak, hogy a 8-12 éves városi gyerekeket vigyék ki falura állatot simogatni, lovagolni, valódi kemencébe sült langallót enni! A műhelyben általunk készített sablonokkal, félkész munkákkal és kész kompozíciókkal ismertettük a rogyasztott üveg készítésének menetét. Program lezárásképpen egy sétát tettünk a környéken, a telkünk 170 méter hosszan emelkedik fel a dombra, tetejéről szép látványt nyújtott a falu a fényeivel mivel alkonyodott. Az út félkör alakban visszavezet a házunk elé.
     Mikor visszaértünk a gyerekek még egy feladatot kaptak: ki kell deríteniük, hogy Győrben hol találhatók Péternek köztéri munkái, aki a legjobban teljesíti a feladatot az félévkor egy általunk készített névre szóló ajándékot kap.

Fortuna szobor

Felkérést kaptunk egy Fortuna szobor készítésére. A megrendelő kérése az volt, hogy a talapzat egy „akvárium” legyen a Fortuna szobor pedig élet nagyságú. Ehhez a munkához szükségünk volt egy modellre. A modellről Péter 5 darabban vette le a gipsz negatívot. Ezeket a negatívokat viszonylag könnyűre kellett készíteni, hogy a modell el is bírja amíg megköt rajta és leemelhetővé válik. Ezért a „könnyebbségért” plusz munkával „fizetünk”, hiszem ilyenkor nagyobb a torzulás esélye, amit később faragással és anyag hozzádolgozással tudunk kijavítani. A pozitívok elkészítése után az összeillesztés, majd az összedolgozás következik a fent említett faragás és anyag rádolgozással. Ezután felkerült a szobor a talapzatra, majd rákerültek a karok, a fej és kellő előkészítés után a bőségszarú, a haj valamint a ruha.

Kész munka a helyszínen.

Ovis jelek

Az óvodában fejtörést okozott, hogy miből lehetne tartós, szép és lehetőleg szines ovis jeleket készíteni. Mivel mi üveggel foglalkozunk, nálunk ez egyértelmű volt. Az óvodában 2 csoport van + egy családi napközi, ez összesen 70 darab kis ábra. Egy picit csaltam mivel a 2 csoportnak ugyan olyan jeleket készítettem csak más színűre lett festve. Péter felvágta a kívánt üveg mennyiséget a megfelelő méretre és a kemencébe hőkezelte, ezáltal kapott egy kis struktúrát és a szélei lekerítettek lettek. Ezután én megfestettem, majd miniatűr burkoló elemekké alakítottuk, amit felragasztottunk és fugáztunk. Mivel a szinezés a belső oldalon van ezért az üvgefelület probléma mentesen tisztítható. A gyerekek örömmel vették birtokba a jeleik alatt álló szekrénykéket. Ha más óvodából jönnek látogatók nekik büszkén mutogatják.

Párhuzamos Kultúráért Díj

A Győri Zsinagógában már évekkel ez előtt is nagyon jó élményeink voltak. 8 éve láttunk egy nagyszerű opera előadást a még romos, felújításra váró épületben.
A mediawave jóvoltából izgalmas, színes koncertekben volt részünk. Például tavaly a tangó harmónikásokat élmény volt hallgatni. A párhuzamos kultúráért díjakat az utóbbi 2 évben mi készítettük és a díj átadó után nagyon jó volt beszélgetni a díjazottakkal.

És néhány kép a munkáról..

Ez pedig az ovisokra váró kész csoportszoba

Kalákában a Kalákával

Ilyen volt

Ilyen lett

Említettem már a Tényői óvodánkat, sok-sok munkával és nagy összefogással sikerült elérni, hogy ilyenné váljon. Kellett a Tényői önkormányzat, kellett egy ember aki jó pályázatot ír és kellettek a szülők akik ha arra volt szükség falat bontottak, ha kellett cserepeket raktak…

Az óvoda felújításban még  a Kaláka együttes is részt vett. A pályázati támogatáson belül volt egy olyan rész, hogy a Kaláka együttes egy picit besegít a munkába és utánna egy koncertet ad. A polgármester megkért bennünket, hogy találjunk ki egy olyan megoldást, hogy az együttes tagjainak ne lapátolni kelljen, hanem valami érdekesebb, látványosabb munkába lehessen részük. A mókus csoport termébe volt egy szép nagy falfelület ahova mi felrajzoltunk néhány dombot , egy várat, egy nap és egy hold szinbólumot, ezt struktúrált gletteléssel és tükördarabokkal még izgalmasabbá tettük és elkezdtük festeni. Itt kapcsolódhattak be Grillusz Dánielék. Már az izgalmas volt számukra, hogy fel kellett mászni az állványra, de örömmel nyugtázták, hogy nem félnek és nagyon jól érezték magukat. Rakták be az intenzív szineket és dedikálták a kész falat. Az est egy nagyszerű koncerttel zárult.

 

Alkotász és Én

Az Alkotász a férjem, Sándor József Péter üvegművész, Én pedig Samu Eszter vagyok. Eredeti végzettségem kerámikus, de 8 éve itthon vagyok a gyerekeinkel. Sütök-főzök a barátaink, gyerekeink és a magunk örömére. Kézműves foglalkozást tartok a fiunk, Ármin iskolájában és amiben csak tudok segítek Péter műhelyében. Van két lányunk, Ráhel 6 éves, Mirjam 4, ők egy nagyon szép óvodába járnak itt Tényőn.