Műhelylátogatáson a Kovács Margit iskola diákjai

A Kovács Margit iskolával már régóta megvan a kapcsolatunk. Péter festett oda egy nagyméretű csempeképet, amely Kovács Margitot ábrázolja a műtermében. Én pedig oda jártam szakközépbe. Ez azért érdekes mert hiába jártam oda évekig és láttam elég gyakran a Kovács Margit csempeképet nem tudtam ki készítette, úgy éltem meg mintha ez az iskolához, az épülethez hozzátartozó elem lenne, nem pedig egy művészi alkotás ami mögött egy ember áll. Már együtt éltünk mikor egyik éjszakai beszélgetésünk alkalmával Péter említette, hogy „tudod, az iskoládban a kép…” én meg néztem egy nagyot (!). Pár nappal később felkerekedtem, gravíroztattam egy kis táblát amin szerepel a készítő és adományozó neve ( Sándor József Péter ) valamint az évszám. Az még külön mosolygásra késztetett mikor az igazgatónővel az elhelyezésről beszéltem és nem nagyon akarta elhinni, hogy Péter a férjem lettJ ( Azért ehhez hozzátartozik, hogy Péternek korombeli fiai vannak ).

     Az egyik művész tanár Anita, felvette velünk a kapcsolatot, hogy szívesen kihozna a műhelyünkbe gyerekeket. Mi javasoltuk, ha már kijönnek Tényőre akkor tegyünk egy sétát és nézzünk meg más,itt lévő munkánkat is.
     Első utunk a Vadász betérő mellett vezetett, itt láthattak a gyerekek egy általunk festett szekkó-t amely egy játékos hangulatú szakácsot ábrázol.

     Az utca túl oldalán az Ady Endre iskola egyik ablakát néztük meg melyet mozaikok és rogyasztott üvegek díszítenek egy a Hundertwasser stílusára emlékeztető kompozícióban, amely egy Ady portrét és egy idézetet is tartalmaz. Anita férje Artúr a másik kísérő tanár közben fotókat is készített.

    Eljutottunk az óvodához, itt megnézhették a gyerekek a már említett „Kalákában a Kalákával” készített mesejelenetet.    

   A következő állomás a Nicolas panzió volt, ahol a konferencia teremben látható munkánkat nézték meg a gyerekek. A mennyezeti képen ősi kultúrák szimbólumait dolgoztuk fel, az oldalfalon pedig antik írástöredékek ábrázolása képez egy kompozíciót.
Ezután egy kellemes sétával eljutottunk a műhelyhez. Itt a gyerekek a munkákon kívül a perecet és a falusi hangulatot is megízlelhették. Kergették a macskáinkat, simogatták a törpenyuszikat, ismerkedtek Brúnó kutyával… csak ajánlani tudom a pedagógusoknak, hogy a 8-12 éves városi gyerekeket vigyék ki falura állatot simogatni, lovagolni, valódi kemencébe sült langallót enni! A műhelyben általunk készített sablonokkal, félkész munkákkal és kész kompozíciókkal ismertettük a rogyasztott üveg készítésének menetét. Program lezárásképpen egy sétát tettünk a környéken, a telkünk 170 méter hosszan emelkedik fel a dombra, tetejéről szép látványt nyújtott a falu a fényeivel mivel alkonyodott. Az út félkör alakban visszavezet a házunk elé.
     Mikor visszaértünk a gyerekek még egy feladatot kaptak: ki kell deríteniük, hogy Győrben hol találhatók Péternek köztéri munkái, aki a legjobban teljesíti a feladatot az félévkor egy általunk készített névre szóló ajándékot kap.