Miután hiába várom a képeket sok-sok embertől ( mert Kisharsányban mindenki fotózott, csak mi nem) ezért leírom a tapasztalatainkat, élményeinket egyenlőre képek nélkül.
Kezdem ott, hogy az eltervezett időponthoz képest, több órával később sikerült indulnunk, nem baj, gondoltuk mi, elég ha fél öt felé odaérünk. Autópályán mentünk, ezzel is kímélve a kisautónkat, ami elég nagy megpakolt utánfutót húzott, hiszen a "bútorszobrokat" (játékszobrokat, kinek mi tetszik) mi vittük le Kisharsányba.
Többször megálltunk ellenőriztük az utánfutón minden rendben van e, pihentünk egy kicsit mi is meg az autó is.
Villányban a dombra nem akart felmenni, próbálkozunk, de már csak annyi erő maradt benne, hogy leparkoljunk az út szélére. Péter felnyitotta a motorház tetejét és pár pillanat múlva ott volt egy helybéli, hogy tud e segíteni. Tudott. Kifogyott a benzin ( mi se gondoltuk, hogy ekkora túlfogyasztása lesz szegény kocsinak ilyen nagy teher mellett). Kerítettek egy 5 literes kannát és átülve a segítő szándékú ember kocsijába elmentek üzemanyagért. Ez sem volt egyszerű mert ami a közelben volt benzinkút nem működött valami számítógépes hiba miatt, így a következő faluba kellett átmenni. Ezzel a kis malőrrel pont egy órát veszítettünk még az amúgy már fogyóban lévő időnkből. Sikeresen elindultunk Villányból két faluval odébb lévő Kisharsányba..., igen, csakhogy a leágazást egy pici bal (!) oldalon elhelyezett tábla mutatja amit mi elsőre nem vettünk észre, így tettünk még egy felesleges kört. Sebaj, odaértünk, örültünk, megtaláltuk a szállásunk és a már csak ránk várakozó busz is el tudott indulni a fesztivál előtt tartandó borozgatás színhelyére.
Engem egy cseppet megviselt a több órás autós út, tetőzte a busz kacskaringós emelkedőn való haladása, de még mielőtt baj történt volna elértük a célt, Palkonyát. Egy gyönyörű pincében kóstoltak ( akik bírtak) fehérbort, rozét és vöröset. Kaptunk zsíros kenyeret amiből nekem fél óráig tartott a háborgó gyomromba diktálni egy szeletet. Legszívesebben lefeküdtem volna, de nem akartam a többiek jó kedvét rontani, inkább sétáltam, nem ragozom tovább ( biztos sokan átéltek már hasonlót) este 10 felé már tudtam élvezni a spontán zenélgetésbe kezdő muzsikusok "műsorát".
Mi naivak azt hittük azzal teszünk magunknak jót, ha a központi Kovács udvarház egyik szobáját fogjuk kérni szállásnak. Az, hogy nem volt villany áthidaltuk egy elemlámpával, a víz nélküliséget a kerti csap és az oviban lévő zuhanyzók oldották meg, de az éjszakába nyúló koncerteket nem mindig tudtam díjazni, azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a templom a szobánkkal szembe van és reggel hatkor harangoznak, aztán hétkor jött egy tilinkós autó...
A fesztiválélet, nem a pihenésről szól, ezt ez alatt a pár nap alatt megtapasztaltuk. Mindezekért a dolgokért kárpótolt az a koncert mennyiség és minőség amit módunkban volt meghallgatni. Nagy élmény volt például őket hallgatni és látni: Light in Babylon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése