Már régóta készülök egy ilyesmi bejegyzésre, de eddig nem jutottam gép elé ilyen szándékkal...Most az apropót az adja egyrészről, hogy december hatodikán szokott a Mikulás bekopogni a gyerekekhez, másrészről harmadikos a fiam a győri Forrás waldorf iskolában és a harmadikos szülők feladata Szent Miklós zsákját megtölteni.
Ez úgy történik, hogy minden osztály szülői közössége titokban hoz be az iskolába sós és édes süteményt, aszalt gyümölcsöt, olajos magvakat és gyümölcsöt. Mikor elmegy az összes gyerek az iskolából akkor jönnek a szülők, jelen esetben mi és elkezdjük felmérni a terepet. Felírjuk egy papírra, hogy melyik osztály mit és mennyit hozott ( ez csak azért kell, hogy tudjuk jelezni ahol túl kevés ajándék jutott be a suliba, ott egy kicsit jobban aktivizálják magukat a szülők). Idén úgy találtuk ki (jobban mondva az egyik szülő ötlete volt, kösz Böbe!)hogy süteményes dobozokba rakjuk a sütiket, külön az édes, külön a sós süteményeket, így jobban megőrzik eredeti formájukat és nem kell a gyerekeknek krémes sajtos rudat enni :) és ezek a dobozok kerültek bele egy-egy nagy zsákba a gyümölcsökkel együtt. Minden osztály kapott egy padot, erre a padra Mónika (az osztálytanítónk) felírta az osztályok számát és létszámát, ehhez kellett mindig igazodni. Csoportokba osztódtunk és mindenki nekiállt számolni, volt aki az édes sütit rakta, volt aki a sósat, az aszalt gyümölcsöket és az olajos magvakat. Magunk is meglepődtünk, hogy milyen flottul ment és másfél két óra alatt végeztünk a 13 osztály zsákjával. Most várom haza a gyerekeinket, hogy megtudjam mi is volt Szent Miklós zsákjában és milyen élmények érték őket a mai napon.
Lehet, hogy van aki csodálkozik, hogy nem írtam semmiféle csokimikulásról, meg szaloncukrokról, na ilyen dolgok egy szent Miklós zsákjába nem kerülhetnek bele, sőt itthonra se hozott ilyeneket, de a nagymama kárpótolja valamennyire a gyerekeinket :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése