Oklevél a tényői oviban

Hát íme itt vannak a tényői oviban tartandó versmondó versenyre készített oklevelek. Igaz, hogy nem tartom jó ötletnek ekkora gyerekeket versenyeztetését, főleg nem versmondásból, de ha már egyszer a szülői munkaközösség aktív tagjai közé tartozunk páran, akkor hasznosítsuk is magunkat, már ahol engednek minket érvényesülni. Igazából szabad kezet kaptunk, csak a szöveg volt adott meg az, hogy hány darab kell belőle.

 Mirjam nagyon szépen rajzol, (erről már volt szó) nem olyan régen kapott is egy rajzverseny miatt oklevelet, egy egyszerű fénymásolt, laminált papírdarabot... na, én ilyet nem akartam, ezért felajánlottuk, hogy a versmondó versenyre mi készítünk. Mivel szerintünk nagy szó, hogy a mi  ovink ZÖLD ovi ezt szerettük volna hangsúlyozni az anyagválasztással és a színekkel is.
Először terveztettem a sokat emlegetett Lajtmann Csabi barátunkkal  egy kedves logót erre az alkalomra, mivel az ovi jelenlegi emblémája nem tetszett, és különben is túl nagy és... közben már ki is gondoltam egy íves, kihajthatós formát.

Hogy ne legyen olyan puritán, raktunk rá egy pici rafia masnit.

Azt sajnálom, hogy a kaláka munkáról nem készültek fotók. Öröm volt látni, hogy mennyire együtt tudtunk dolgozni, bár hozzá kell tennem, hogy itthon mikor vágtam a beakasztható füleket, bizony járt a sniccer a kezemben, mivel az oklevelek 30%-át javítanom kellett :). Péter meg is jegyezte, hogy tarthatnék a felnőtteknek is kézműves foglalkozás, akkor tudna mindenki vonal ívén vágni.

                               

Liszt Ferenc portré csokiból

2012.03.23., tehát ma 18 órakor a győri Zsinagógában lesz a Győri Liszt Ferenc Kórus jubileumi hangversenye. Mellékesen a mi Liszt Ferenc Vándorkiállításunk is látható a folyosón :). 

Viszont amiért az én blogomban jelenik meg ez az írás az az alább látható képeken nyomon követhető.

Igen, erre a jeles eseményre újra nekiláttam egy Liszt portrénak. Az az igazság, hogy ezt a képet szerettem volna már a másik süteményre is elkészíteni, de akkor az egyszerűbb verziót választottam. Most több időm volt rá, így nekiveselkedtem ennek. Kevesen ismerik ezt a fiatal kori Liszt képet, de nekem kedves ezért választottam.

 Aki nem tudja elképzelni, hogy hogyan csinálom annak leírom. Először is kiválasztok egy lehetőleg grafikai megoldású képet. Azt átrajzolom a megfelelő méretben egy fóliára. A fóliát pofával lefordítom (az alkoholos filc nem túl egészséges, ráadásul nyomot hagyhat a csokin is), rögzítem egy sima felületen, jelen esetben egy tepsi hátulján. Aztán az étcsokival meghúztam a kontúrokat.

Itt már tejcsokival az árnyékok is be vannak rakva.

Fehércsokival kitöltöm a fennmaradó részeket, nem túl vastagon, mert akkor nehéz szeletelni. Majd a hátteret is bevonom, a maradék tej és fehércsokit kevertem lazán össze, márványos hatást szerettem volna, ezt még egy kicsit gyakorolnom kell :).

Nem kell megijedni, ez a csoki hátulja, ez kerül a krémre.

Ha megvan a piskóta meg a krém akkor lehet ráfordítani a csokoládét és lehúzni a fóliát a tetejéről.

Íme a kész mű!

Majd próbálok fotózni a hangversenyen is, amint tudom megosztom veletek!