Az első a barátnőmékkel történt. Valahol nyaraltak, vagy csak kirándultak a lényeg, hogy élete párjával túráztak és alkalmas köveket kerestek amit emlékbe hazavihetnek. Egyet felvett Kriszta barátnőm egyet pedig az akkor még csak vőlegénye, Péter. Hazamentek, talán napok is elteltek...egyszer Kriszta kezébe vette a két követ és forgatta őket jobbra, balra... aztán egyszer csak összeillesztette a két fél darabot! Egymástól távol választotta mindegyik a maga kődarabját és mégis egymásra találtak :).
A kép csak illusztráció, a követ Kapolcsról hoztuk, az üveget mi készítettük :).
Viszont most indulnunk kell Győrben van egy csomó elintéznivalónk, így a mesélést majd a következő alkalommal folytatom!
Derűs napot mindenkinek!
várom a mesélést, mert az ilyen történetek léleképítő szép dolgok
VálaszTörlésÉn is szeretem a történeteket hallgatni meg persze olvasni is. Mindenkinek van mondanivalója, csak nem mindenki tudja szavakba önteni...
VálaszTörlésNyugodalmas jó éjszakát!