Véradás

Nálam ez úgy kezdődött, hogy Péterrel mire megismerkedtem ő már rendszeres véradó volt. Én évekig nem tudtam vért adni, mivel vagy várandós voltam, vagy még szoptattam. A gyerekek nagyobbak lettek és nem növekedett újabb baba a pocakomban mikor kiderült, hogy Péter vérében valamiféle ellenanyagot találtak, ezek után nem adhat vért. Azt nem részletezem, hogy ezt milyen módon  tudatták velünk.
Szóval "Péter vérét" pótolandó elkezdtem én véradásra járni, ez nálunk elég könnyen megy, mivel évente kétszer van a falunkban véradás. Kapom rá a névre szóló meghívót, sőt emlékszem valamikor névnapomra is kaptam egy képeslapot tőlük, meghatódtam :)!
Maga a  véradás nem nagy dolog, fejben azért érdemes helyre tenni. Elmondom a menetét.
(Véradó 18 évet betöltött, 50 kilónál nehezebb személy lehet.) Az első embernél kapunk papírt amit ki kell tölteni ( egészségesnek érezzük e magunkat, milyen betegségünk volt eddig, műtöttek e, jártunk e külföldön...), ha nincs meghívód akkor a lakcímkártya, személyi, tb kártya kell. A következő "állomásnál" egy ügyes kis szerkezettel megbökik az egyik ujjbegyet (nálam most a jobb gyűrűs új volt) abból pár csepp vért felfognak egy lemezkére, majd egy kicsit várni kell amíg a gép (valójában nem is tudom mit) mér. Aztán kapunk papírt azzal mehetünk tovább, közben valahol kapunk fél literes palackban vizet és egy nápolyit. A doktor (többnyire nő) kikérdez az egészségügyi dolgaidról, megméri a vérnyomásod és elmondja, hogy mire figyelj (szédülés, rosszullét...).
A soron következő embernél megkapod a tasakokat, jó sok csővel felcímkézve, ezek után már csak a neked színpatikus hölgyet kell kiválasztani, meg azt, hogy jobb vagy bal kezes vagy, érdemes az ellenkező kezet adni. Elszorítják a kart, kicsit megpaskolják a vénánál, majd szúrnak... én nem nézek oda, viszont Mirjam (a 6 éves lányom), simán nézi. Közben lehet beszélgetni, kortyolgatni, ez nem tart tovább pár percnél, az egészből egy szúrást érez az ember, de ha tisztában vagy vele miért csinálod akkor több mint valószínű nem ájulsz el, volt , hogy éreztem egy kis szédülést, de gyorsan másfelé koncentráltam, ittam pár kortyot (magyarul kizökkentettem magam abból az állapotból) és minden rendben zajlott.
Annyiszor megböknek úgy, hogy nem te döntesz róla, laborvizsgálat, terhességnél, szülés előtt, alatt, ez legalább az én döntésem és tudom, hogy miért csinálom! Mindig az jár a fejemben, hogy inkább adok amikor csak lehet, csak az én családomnak ne legyen rá szüksége, ha meg mégis, ennyivel is segítettem és segíteni jó!