Vacaknak nálunk már nem lett kölyke, de Kuksi ellett többször is.
Kuksival a barátságunk akkor teljesedett ki amikor az első ellés után ki tudtam hívni a helyéről enni és inni adtam neki és közben átnézhettem a kölykeit (Kuksi mindig sok kiskutyát szült amiből bizony volt 1-1 aki vagy halva született, vagy más baj miatt ki kellett venni a többi közül). Ezek után ( legalább is én úgy érzem) nagyon jóba lettünk Kuksival. Egyszer volt, hogy 9 kiskutya született, még fagyott éjjelente ( alig tavaszodott ), féltünk hogy bajuk esik a piciknek, Péter csinált egy csupa nikecell házat amibe betettük a kiskutyákat és beparancsoltuk Kuksit is. Ez a házikó a gyerekek ablaka alatt kapott helyet. Ha Kuksi valamit hallott akkor kiugrott a házból magával sodorva az éppen szopizó kiskutyákat. Ráhel aki akkor kezdett beszélni, mindig kiabált, hogy "Ana, ki esett kuku!", kiestek a kiskutyák és mi mentünk és raktuk vissza őket, éjjel, nappal, hajnalban...mindig. Amint lehetett kezdtük a hozzátáplálást, mert 9 kiskutya nagyon le tudja szívni az anyakutyát.
Lényeg a lényeg 8 hetesen kivittem a kisállatvásárra őket és 3 óra alatt eladtam a kölyköket. Remélem jó helyre kerültek és boldogan szolgálják a gazdáikat!
A pulik már nincsenek meg, 12-13 éves korukban elaludtak.
A pulik után megfogadtam, hogy nem lesz csak 1 kutyánk, mert három az rengeteg, nincs 3 kezed, hogy mind simogasd. 3 kutyát nehéz visszahívni, megfékezni, pórázon vinni...
Azt tudtam, hogy nagyobb testű kutyát szeretnék, viszont nem akartam fajtatisztát. Így elkezdtem a hirdetésekben keverék kutyákat nézni, főleg olyat aminek a szülei fajtatiszták voltak, ebből azért ki lehet következtetni a méretet, tulajdonságokat. A vizsla meg valami keverékeket néztem főleg és találtam is egy vizsla-boxer mixet. Tavaly augusztusban hoztuk el Brúnót, azóta egy hatalmas erős testfelépítésű kutya lett belőle.
Voltak (vannak) nehézségeim a nevelésével, de tanulékony kutya. Nagyon észben kell tartani, hogy én vagyok a falkavezér és nem ő. Remélem még komolyodni fog, egyenlőre sedre és nem mindig szófogadó.
Az egy kutya tartás teoriája két hete megdőlt, mivel egyik barátunknál ici-pici törpetacskó kutyusokat láttunk és egyet elhoztunk. Ő Minka.
A törpenyúl tartás úgy kezdődött, hogy törpenyulat szerettem volna. Ezt persze úgy a legegyszerűbb beállítani, hogy a gyerek szeretne...Tavaly húsvétra kaptak a gyerekek 2 törpenyulat, egy fekete lógófülű lányt és egy zsemleszínű állófülű fiút. Ugye a nyulak azok szaporodnak viszonylag gyorsan, így sok-sok kisnyulunk is lett, a képen a legújabb állomány látható.
A foltos szeret a legjobban fotózkodni :)
Van 3 zsemle színű testvére meg egy vadas ( olyan színe van mint a vadnyúlnak). Már legelésznek ők is, meg esznek minden félét, aki szeretne törpenyulat az nyugodtak keressen.
Itt még nem ért véget az állataink bemutatása. Vannak cicáink is. a kandúrunk úgy néz ki mint egy sziámi macsek, róla képem sincs annyira ritkán jár haza ( majd télen többet látjuk). Aztán ennek a sziáminak van egy lánytesója, ő tiszta fekete, neki most lett először egy szem kicsinye, hamuszürke kiscica, Minkával együtt alszanak.
A gyerekek szerint ide kéne írni Táltost is, bár ő már nincs meg. Leírom hátha valaki valaha hasznát veszi.
Egy póniló nem való olyannak aki még csak állatsimogatóba látott lovat! A póniló nem kutya...
Péter egyik munkáját fizették ki Táltossal. Örültünk, lett lovunk. Vettünk amit kellett, csináltunk istállót, futkároztunk vele...
Ő egy megátalkodott, nem szocializált, csipkedő, rugdosó állat volt. Miután már nem bírtunk vele elkerült tőlünk.
Ezen kívül vannak a kertbe mindenféle állatok, de róluk majd legközelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése