Csipkebogyó

Péter a gyerekekkel felkerekedett és elmentek a tőlünk pár száz méterre lévő gazzal benőtt elhagyott telekre és szedtek egy kosárka csipkebogyót.

Megmostuk, majd egy picit felfőztük, hogy könnyebb legyen passzírozni.

Miután kipasszíroztuk egy sűrű, krémes csipkebogyó velőt kaptunk. Ezután kétfelé vettük.

Az egyik feléből lett Péternek csípős mártogatós, a másik feléből pedig csipkebogyó lekvár.
A csípős mártogatóshoz vörös hagymát apróra vágtunk, megdinszteltük, tettünk hozzá paradicsom pürét (ha van friss paradicsomot is kockázhatunk bele) egy jó adag csipkebogyó velőt, csípős paprikát apróra vágva, fokhagymát, sót, majoránnát, borsot, oregánót, bazsalikomot (mindenféle zöld fűszer jó hozzá), mi amihez lehet teszünk mostanában kurkumát, sok jót olvastunk róla. Majd összefőztük sűrűre, mártogathatóra. Péter szerint az egy hete készített mártogatósban most értek össze igazán az ízek. Csípős, paradicsomos a csipkebogyó gyümölcsös ízével :).

A lekvárral nem sokat foglalkoztam, feltettem a tűzhelyre, mikor felforrt tettünk hozzá pár kanál cukrot (nem kell sok, mert idén nagyon édes a csipkebogyó) kevergettük pár percig, majd üvegekbe raktuk. Nem dunsztoltam ki, mivel nem lett sok az egész, a hűtőben eláll amíg palacsintára vagy süteménybe nem kerül. Tegnap például a tejberizst ették vele a gyerekek.