A nagyok Győrbe járnak suliba ahova a barátaink viszik őket kocsival, mi a falu egyik felén lakunk, ők a másikon, így kézenfekvő megoldás, hogy a faluközpontban találkozunk reggelente, Mirjammal úgyis tovább kell mennem az ovihoz.
Szóval a gyerekek felkucorodnak a szánkóra (még éppen elférnek rajta mindhárman) én meg húzom őket, közben nevetgélünk, beszélgetünk, rácsodálkozunk a havas tájra, a jégcsapokra...
Hazafelé már egyedül kutyagolok a dombra, ami szerintem felér egy fitnesz terem gépein eltöltött 40 perccel :)!
Mire hazaérek jól kimelegedek, aztán lassan lehűlök és jöhet a reggeli.
Játszótér behavazva. Tavasszal ezt szét fogjuk szedni, kinőtték a gyerekek és feljebb a telken nagyobb helyen kapnak mászásra, bebújásra alkalmas területet.
Ez az út lefelé, itt a szánkót nem húzni kell, "csak" visszatartani.
Ármin talicskázza a havat. A kocsi pihen a hótakaró alatt.
Ez pedig a szembe szomszéd házikó gyönyörű jégcsapokkal.
Nálunk leszedték a gyerekek :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése